wiened

Csütörtökön érkezett és másnap nyakunkba vettük a várost. Nagyjából mindent megnéztünk, egy-két dolog marad ki.
Íme néhány kép:
Kunsthistor


Nationalhistorisches múzeum






















Volkstheater






















Heldenplatz






















Parlament












































Stephans dóm kívülről-belülről













































































Opera

Volksgarten-ben












































Rathaus




























Mariahilfer Strasse






















Belvedere

Hétfőn megint a gyakorlóba voltunk. Két hétig tart. Ez a második. Ma tartottam egy kis tesit a gyerekeknek, nagyon élvezték, sorversenyt csináltattam velük, aztán játszottunk még egy kicsit.

Délután volt a Deutschkursunk. Nagyon érdekes volt. Szerdán megyünk moziba, és utánnak elmegyünk egy lokálba, ahol lesz egy lány, a tanárnő tanítványa, aki majdnem vak. Valami fényt érzékel, de nem sokat. Neki tehetünk fel kérdéseket, ami minket érdekel ezzel a témával kapcsolatban. És, hogy érezzük, milyen rossz neki, hogyan igazodik el az egyetemen, bekötöttük a szemünket, és mindenkinek ki kellett mennie a teremből. Na már ott kezdődtek a problémák. Kimentünk a folyósóra és elmentünk a WC-ig. Tudtam, hogy végig egyenesen kell menni, mégis egyáltalán nem éreztem magam biztonságban, mindig az volt az érzésem, hogy jobbra lejt a föld. Érdekes, de így volt. Aztán mindenki bement a WC-be és szappannal, ahogy illik kezet kellett mosnunk, papírral megtörölni a kezünket, és a kosárba bedobni a szemetet. Hát érdekes volt. Aztán visszafele, meg egymás után álltunk sorba, fogtuk egymás vállát, és a tanárnő irányításával elindultunk valamerre. Kanyarogtunk össze-vissza, fogalmunk sem volt, hogy hol vagyunk. Mindig az az érzésem volt, hogy jön egy lépcső, és elesek. Tényleg rossz volt, aztán mindenkinek meg kellett keresnie a helyét a teremben. Hát ott ment mindenki mindenfele, neki az asztalnak meg a széknek.

Nagyon érdekes volt, de nagyon rossz is. Hát így most már biztos másként fogunk arra a lányra nézni, amikor szerdán találkozni fogunk vele!

Hétvégén egyedül voltam.
Szombaton délelőtt elmentem bevásárolni, ja nagyon nagy bevásárlást tartottam egy személy magamnak. Tojásos nokedlit csináltam salátával, ez volt vasárnap is a kajám. Délután elmentem egy plázába nézegelődni, semmi különös, olyan, mint otthon. Mikor hazajöttem, a Beáta (a szomszéd litván lány) sütit sütött, és együtt voltunk kint a konyhában. Miután elkészült a süti csoda, vmi almás süti volt, de jó volt, feljött hozzánk a másik két litván lány, és felavattuk az UNO kártyát, amit a plázába vettem. Este 10-ig játszottunk.

Vasárnap 12-re beszéltük meg, hogy elmegyünk múzeum túrára. Délelőtt kitakarítottam, meg egy kicsit tanultam, aztán elindultunk nem sokkal dél után a Naturhistorisches Múzeumba. Vasárnap ünnepnap volt itt, ezért a múzeumokba vagy ingyen, vagy olcsóbban lehetett bemenni. Mi 8 helyett 2-ért mentünk be. Nagyon nagy volt és szép. A dinoszauroszoktól kezdve a ma élő állatokig ki volt ott állítva minden. Nagyon nagy volt a végére már nagyon elfáradtunk, így aztán már nem mentünk több múzeumba. Ez volt a nagy túránk. Így is negyed 5 volt mire hazaértünk.

Az oroszlánnal

Ez a hétvége már gyorsabban eltelt.

Bocs, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, de el voltam foglalva. Hétfőtől péntekig a gyakorlóiskolában voltam. Hát, hogy mi minden történt ott?
Teljesen más, mint otthon. A gyerekek felszabadultan tanulnak, teljesen más a szisztéma. A hétfő reggel úgy kezdődött, hogy a gyerekek játszanak, amíg be nem csengetnek.
Legóval, kártyával,
rajzolni, kinek mihez van kedve. Miután becsöngettek a gyerekek kivonulnak a székeikkel együtt, és egy kört alkotnak. Van egy labda, amit egymásnak dobálnak, és mindenki elmeséli, hogy mit csinált a hétvégén. Aki nem akar semmit mondani, vagy nem csinált semmi izgalmasat, továbbdobja a labdát. Miután ezzel végeztek, kicsit megmozgatják a kezüket-lábukat. Az órák általában egy feladat megoldásával telnek, a szünetben pedig játszanak.
Van  úgy, hogy a tanárnő felolvas a gyerekeknek és közben esznek, meg rajzolnak.

Minden sokkal lazább, mint nálunk nem úgy jönnek a gyerekek az iskolába, hogy félnek, jaj mi lesz ma?! Nagyon szép az iskola, viszonylag új, ez egy Volkschule, azaz csak alsósok járnak ide. Pénteken délután volt még Landeskundénk, ahol egy híres filmet néztünk meg. A címe: A három férfi, aminek a vége egy csatornarendszerben játszódik. A film után elmentünk oda és megnéztük, ez a Karlsplatznál van. Semmi különös nem volt, leginkább bűz és érdekes dolgok a vízben. És ezért még fizetni is kell. Na de hál Istennek, nekünk az iskola fizette.

Nagyon hamar eltelt, szinte nem is csináltam semmit, már el is röpült a hétvége. Ja de azért azt meg kell említenem, hogy szombaton átmentünk Földvárra a Mannába (Tesóm-Cuni, Apus-Én). Nagyon jót buliztunk.

Reggel megint lementünk egy kicsit edzeni, de most csak az Ági meg én voltunk, ugye Pavlina hazament. Én meg majd csak délután tudok.:(
Aztán 10-re megbeszéltük a Demeth-tel (török) és a Karittal (észt), hogy elmegyünk az általános iskolát megkeresni, ahol hétfőtől két héten keresztül ott leszünk. Első héten csak megfigyelünk, majd második héten, pedig tanítunk is, úgy tudom. Izgi lesz. Kiváncsi vagyok már, hogy ott milyen egy nap. Biztos vagyok benne, hogy sokkal másabb. Másodikasokkal leszünk együtt. Aztán miután megtaláltuk, természetesen nem elsőre, mert nem jó irányba indultam el, de azért sikerült. Nagyon kedves volt a tanárnő.

15:52-kor indult haza a vonatom. Hurrá. Csak egy kis bibi van a dologban. Kelenföldön mindössze 15 percem van az átszállásra, tehát nem igen lenne jó, ha késne a vonatom, de ha ez mégis megtörténik, akkor másfél óra várakozás után Siófokig el is tudok jutni. Természetesen késett a vonat, mindössze 7 percem maradt volna az átszállásra, DE feljött értem Dénes (vőlegényem, aki nem tudná, de szerintem mindenki tudja) és jaj, de jó volt. Valahogy sejtettem, de nem gondoltam volna, hogy kocsival feljön értem. Szupi, itthon vagyok, már nagyon vártam. És ez még nem minden, ezt el kell mesélnem, hogy nekem milyen egy imádnivaló Apuskám van. Hazaértünk, kinyitom a kaput, beszáguldozik a kocsival, én elbabrálódok a táskámmal, csak beszélek hozzá, de válasz nem jön. Üdvözlés stb. Nem sejtettem semmit, máskor mindig az az első, hogy bemegyek a szobába, most valahogy az elmaradt. És mikor beinvitált D (Cuni) a szobába, mit látnak szemeim????? Na mit???? A szépen megterített asztal.

Kíváncsiak vagytok már mi???? Egy szépen megterített asztalt, gyertyák, egy szál rózsa a vázában egy szép képeslap, és egy mennyei vacsora. A menü: brokkolikrémleves, muszaka, baklava. Tiszta görög, de görög bolondok vagyunk. A többit mindenki képzelje el. Jó éjszakát!!!!
Kormi cicám:
Cuni-Apus-Én
 

Még tegnap este megbeszéltük a Pavlinával (cseh lány), meg az Ágival, hogy mivel nekik nincs órájuk, nekem meg csak délután kezdődik, ezért lemegyünk az edzőterembe, mert ez nem nevezhető konditeremnek, inkább csak egy terem. Van bent egy szoba bicikli, meg egy taposógép, és ennyi a nagy edzőterem. Másoknál uszoda, szauna, meg minden van. Úgymond ez a legsza.abb kolesz, és ezért is 173€ fizetek havonta. Na de visszatérve, lementünk a kondiba, én vittem magammal a Leg Magic-emet, mert azt is elhoztam magammal. Tesóm, mikor meglátta, majdnem kivágott vele együtt, hogy én ezt is akarom hozni magammal. Ő csak lábrugdosónak hivja. De jó, mert minden nap használom, még ha csak egy kicsit is, de akkor is. Mire hazaérek, majd meg se fogtok ismerniJ. Ez csak vicc, de azért igyekszem. Szóval nekiálltunk a nagy edzésnek. Aztán azt is megbeszéltük, hogy elmegyünk a West Bahnhofra, mert előbb haza tudnék menni, hogy ki lehet-e cserélni a jegyem, meg a Pavlinának is venni jegyet, mert ő is megy haza. El is mentünk, de sajnos nem jártam sikerrel, tehát maradt a jegy. :(

Aztán este 7-re beszéltük meg a találkát. Gyors ettünk-ittunk és útra keltünk a nagy buliba. Háromnegyed 9-re értünk oda, de már annyian voltak, hogy nem volt ülőhely, de álló se nagyon. Rengetek ember volt. 9-kor kezdődött a karaoki, két nagy kivetítő van, így mindenki tud énekelni.
Buliban:
Én és a kubám:
A koktél árakat már meséltem, tényleg úgy van. Nem tudom, hogyan éri meg, de ők tudják. (Aki tudja, hogy mit dolgozok: a munka ártalma.) Elég jó volt, de tényleg nyomasztó az a sok ember, hogy nem tudsz egy percig úgy megállni, hogy ne mennének neked, vagy ne löknének fel, meg ehhez hasonlók, ezért már fél 11 fele haza is mentünk az Ágival.

Háromnegyed 8-tól úszás órám volt. Úgy keltem föl, hogy tök rosszul éreztem magam, hányingerem volt, meg gyenge voltam. Na mondom mindegy elmegyek valahogy az órára, legfeljebb nem csinálok semmit. De tényleg, alig bírtam vonszolni magam. Szerintem a lencsefőzelék volt a bajom, azóta rá sem tudok gondolni, pedig szilveszterkor ennem kell, mert ha nem, akkor nem lesz pénzem, és most kell, mert nem olcsó egy esküvő:).Lementünk a medencéhez, mindjárt úszás, és ahogy elkezdtem úszni, elmúlt minden nyavajám. Nem tudom, hogy történt. Utánna még fejeseket is ugráltam és nem volt semmi bajom. A gyorsúszás rejtelmeit próbáltuk megtanulni, több kevesebb sikerrel. De persze ez semmi ahhoz képest, amit majd Jutkának kell teljesítenie. Leugrottam először a 3 méteres deszkáról, hát egy kicsit félelmetes volt, de miután leértem, tök jó volt. Csak sima ugrás volt.
10-től kezdődött a másik órám, itt arról volt szó, hogy a gyerek hogyan tanul meg írni és olvasni, miket ismer már az iskola előtt. (pl. kocsi jelek, vagy boltok jelei stb.)
Délután elmentünk epret venni, mert az egyik litván lány Käsetortát fog csinálni, mert ma este nálunk lesz a buli. Még amikor az ismerkedős hét volt, akkor ők hívtak meg minket, most mi hívtuk meg őket. Én meg muffint fogok csinálni, banános-csokisat, meg simát. Remélem szeretik, különben éhen fognak maradni.
Käsetorta, muffin:

Hogy hogyan sikerült a buli, vagy összejövetel, azt majd elmesélem.
Íme:
8-ra voltak a lányok hivatalosak hozzánk. Én muffinnal készültem nekik, a Beáta (a litván lány), sajttortát csinált. Hát valami fenséges volt. Nem árulta el a receptet, de volt benne eper meg banán, plusz vmi csokis keksz, tejszin. Nagyon finom volt. Mindig tanulunk valami új szót egymástól, kérdezgetjük egymást hogy mit hogyan mondunk. A cseh lány már úgy köszön nekem, hogy Szia!. Néha nyökögünk, meg kézzel-lábbal mutogatunk egymásnak, de azért már elég jól megértjük egymást. Megbeszéltük, hogy másnap este, karaoki buliba megyünk, és megint nálunk találkozunk és onnan megyünk együtt.
Pavlina, Rutha, Vajda, Beáta

Délelőtt elmentem boltba egy-két dolgot vásárolni, mert lencsfőzeléket csináltam. Aztán még a 10 pont megírásával szenvedtem, ami azt jelenti, hogy a német órára ki kell találni 10 pontban, hogy én mit akarok tanulni ebben a félévben. De nem úgy ám, hogy pl. a vonzatos igék. Ja, persze. Mindent pontról pontra, időpont, módszer, milyen anyag segítségével fogom azt megvalósítani, amit kitaláltam. Hát elég nehezen jött össze az a 10 pont, de meglett. Pl. ilyeneket írtam, hogy levélírás, rádió hallgatás, egy könyv elolvasása, nyelvtan gyakorlás, szó tanulás, meg ilyen apróságok.

Miután vége lett az órának, jöttem haza, és kb. ennyi.

Délelőtt azt hiszem nem csináltam semmit, de már nem emlékszem rá pontosan. 12:45-kor kezdődött a Landeskunde órám. Itt arról lesz szó, hogy egymásnak bemutatjuk a saját iskolánkat, meg országunkat. Fogunk menni majd kirándulni is, pl. Graz-ba meg a környéken egy-két helyre. De eléggé feidegesített ez az óra, mert a rendes 12:45-14:30-ig tartó óra, össze-vissza lesz megtartva. A jövő héten is majd vmikor 6-7 fele lesz vége az órának, mert mennénk vhova, de én nem tudok, mert már megvettem a jegyem hazafelére, és innen 15:51-kor indul, tehát már elúszott egy órám. Elég ideges voltam e-miatt, de majd vhogy csak összehozom a dologokat.

Aztán este egyedül voltam, sőt az egész hétvégén, mert Ági elment az ismerőséhez. 
Fönt: balról jobbra: Pavlina(cseh), Rutha (litván), Lucia (cseh)
Alsó sor: német, Beáta (szomszéd, litván) és Eszter (magyar)

A másik kollégiumban, csocsóztunk is.
Este a litván meg a cseh lányokkal elmentünk egy másik kollégiumba, ahol volt még két Erasmusos és ott dumáltunk, meg csocsóztunk, meg iszogattunk egy kicsit, mert úgy volt, hogy onnan megyünk a nagy és fergeteges Erasmus Opening Partyra, csak aztán az egyik cseh lány meg én bepunnyadtunk, és inkább mi hazajöttünk, a többiek meg elmentek. De aztán ők sem láttak a Partyból semmit, mert 100 méteres sor állt és nem volt kedük kivárni, így ők is hazajöttek! Kb. éjfél lehetett vagy egy kicsit előbb, mire hazaértünk. De azért jó volt.

A szombati napomon délelőtt elmentem a Kikába, mert nem volt jobb ötletem, hogy mit csináljak. Ott elvoltam egy kicsit, hazajöttem, aludtam, filmet néztem, olvastam, aztán kb. ennyi. De elég sz.r volt egyedül lenni. A lányokkal se találkoztam, mert ők elmentek minigolfozni. Már kicsit bánom, hogy nem mentem velük, majd legközelebb.

Vasárnap délelőtt útra keltem a városba. Megnéztem a Parlamentet, a Rathaust, a Heldenplatz-ot, a két múzeumot, ami egymással szembe áll és egymás tükörkképei (Kunsthistorische és a Naturhistorisches Museeumot), volt ott még egy szép kert, nagyon jó volt az idő é még a rózsák is virágoztak. Szép volt. (Képet teszek fel, ha hazaértem.) Délután úgyszintén filmnézés, olvasás és egy kis tanulás.

Ma 10-kor kezdődött a suli. Führungstittel Kommunikation az óra neve. Ez már kicsit bonyolult volt. Szépen beszélt a nő, de gyorsan és na, kicsit nehéz. Ebből nem lesz vizsga, "csak" egy beadandót kell csinálni ami 15 oldal, ha jól értettem. Háááát, érdekes lesz, azt hiszem. Magyarul is nehezen menne, nem hogy németül. De hát azért vagyok itt.

Miután végeztem a suliba, hazajöttem a koleszba és csak vagyok. Netezek.

Majd képeket is rakok fel, de azt csak akkor tudok, ha hazamentem, mert nem hoztam magammal a kábelt.:) Jövő hét pénteken megyek haza, mahd pótolom.

Csak délután kezddött az órám, ezért délelőtt, söt már fél 9-kor útra keltünk az Ágival a közeli utcákban jártuk a boltokat. Vásároltunk egy-két dolgot, aztán elmentünk nekem befizetni a kolesz díjat, és aztán a Mariahilferstraßén sétálgattunk. Egy csomó üzlet, nagyon hosszú, végig se mentünk rajta. Van ott minden. Visszajöttünk, nekem pedig mennem kellett a suliba, mert kettőkor Rhytmik órám volt. Hát ez nagyon interessant volt. Ez tulajdonképpen a mozgás és a zene egyvelegét képzi ez az óra. Nagyon érdekes. Úgy tanultuk meg egymás nevét, hogy körbe álltunk, és mindenkinek a nevéhez hozzá kellett rendelnie egy mozgásformát, nekem az volt hogy kinyújtottam a kezem, vki tapsolt, lépett stb. Elkezdte a tanár a sajátjával, nekem (mert én álltam mellette) el kellett mutatnom az övét és közbe mondani a nevét, majd az enyémet, és így mentünk tovább. Mindig mindenkiét elismételni. Aztán ha a névhez már megvolt a mozgás, akkor elkezdtünk zenére körbe menni, mindenki a saját jelét mutogatta és meg kellett mindig vkinél állni, és a mozgásából kitalálni, hogy ő ki. Mivel már nem a körbe álltunk, így már nem volt olyan könnyű, mert sorban el tudtuk mondani, de össze vissza már nem. És ezt gyakoroltuk. Nagyon jó volt. Aztán a végén 4-4 ember alkotott egy csoportot és minden csoportnak a saját mozgásából egy koreográfiát kellett alkotnia.

Miután vége lett az órának, elmentem oda, ahol az Erasmus kártyát lehet megvenni. Ennek az előnye, hogy 2€, kaptam még hozzá egy itteni t-mobilos kártyát, amivel itt lehet telefonálni, plusz van egy Ride Club nevezetű hely, ahova az Erasmusosok járnak. Ezzel a kártyával ingyen lehet bemenni, és a koktélok meg a sör sokkal olcsóbb. Rafkósak, mert 7-8 ig minden koktél 0,5€, 8-9 1,9€, 9-10 2,9€ 10-től 3,9€. Még nem voltam, de eljön annak is az ideje. Kicsit nehéz volt megtaálni ezt a helyet, de azért sikerült.

Háromnegyed 8-kor úszás órával kezdtem. Olyan csoportban vagyunk, akik tesi szakosok és már az első órán minket is beledobtak a "mélyvízbe". Kezdésképp egy kis laza pillangó. Fogalmam sincs, hogy kell úszni, én csak egy balatoni lány vagyok, ilyet ott nem kell csinálni. Na, azért megpróbáltam, több-kevesebb sikerrel. Ha nem az orromon folyt be a víz, akkor nem kaptam levegőt, szóval voltak akadályok, de azért a végére, már három-négy csapásig elértem. Kb. ezt csináltuk 15-20 percen keresztül, gondolhatjátok mennyire élveztem, a végén már tiszta piros volt a szemem, mert hát ennyi mindenre nem lehetett koncentrálni. Levegőt is vegyél, csukd be a szemed, csapkodja a kezeddel, lábaddal, meg még előre fele is menjél, ogy ne menj neki senkinek. Aztán a következő feladat: fejesugrás, de úgy, mint a nagyok. Azt se tudtam miről van szó, de azért megpróbáltam, a végrére meg már úgy belejötte, hogy meg is dícsért a nőci. Egyszer azért sikerült egy combost ugarnom. Összegezve, azért jó volt.
Az uszoda

10-kor kezdődött a következő órám. Methoden des Sprachlernens volt. Itt arról van szó, hogy a gyerekek hogyan tudnak olvasni és írni, mik a nehézségek. Az írásról és az olvasásról fog szólni.

Miután vége lett az órának, hazajöttem a kóterba, elpakolatam a maradék cuccomat és nem csináltam semmit. Kb. ennyi a keddi napom.

Sziasztok!

Megérkeztem Bécsbe, ha sikerül, akkor mindig írok itt magamról és nyomon tudjátok követni, hogy mit csinálok. (Akit érdekel, persze)

Reggel 8-ra terveztük az indulást, de csak 9 lett belőle. Még Fonyódon meg kellett állnunk, nekem jegyet venni hazafelére, aztán jöttünk is tovább. Elég forgalmas volt az út, meg GPS-sel jöttünk. Néha úgy el akart minket vinni, arra, amerre nem kellett volna. De azért idetaláltunk. Kb. fél egy lehetett. Hát igen, ez a kocsi ártalma, úgy telipakoltuk/tam, hogy 5-en 3 fordulóval jöttünk föl. Még jó, hogy van lift. Miért is ne a hatodikon lakom.Na de ezt is megoldottuk.               A szobám

Gyors kipakoltam, és már mentünk is a sulihoz, mert 4-kor órám volt. Hamar megtaláltuk a sulit, ittunk egy kapuccsinót. Mivel már kevés volt az idő, városnézés nem jöhetett szóba, ezért vissza indultunk a kocsihoz. De megpillantottuk a Kikát, és bementünk oda. Fél órát lehettünk bent, aztán már 3 óra is volt. Indult haza a család. Búcsuzkodás, aztán nekem meg suli. Deutschkurs volt az első órám. Mivel elég vegyes nálunk a német tudás (van, aki nem is tud), ezért mindenkit egyenként egy pár szó erejéig meghallgatott a nőci. Mindenkit besorolt egy csoportba. A1-A2, B1-B2, C1-C2, ezek a csoportok. Úgy, mint nyelvvizsgán, és januárban lesz lehetőségünk az ÖSD-t letenni, mindössze 10euróért, ami nem sok. Miután én a második voltam a sorban, végeztem és gyorsan elmentem szemeszterkártyát venni, amivel egész félévben tudom a metrót stb. használni. 128,5€ úgy mellékesen. Hazajöttünk, még várt rám az ágyon a sok kipakolatlan ruha, meg minden. Kb. 9 volt mire nagyjból elpakoltam, aztán alvás.

A konyha